Nőnek lenni egy áldás, házi asszonynak lenni már nem annyira. Mondjuk a soron következő problémával biztosan néhány férfi is küzd. Szeretek főzni, mert szeretek enni. ( Ez meg is látszik rajtam  ) De itt jön a legnagyobb kérdés, amely szinte minden nap minden percében előbújik valahonnan az elménk sötét részéből és nem hagy nyugodtan élni. Főznék … de mit ?

Vannak már erre szakosodott portálok a közösségi oldalakon, és remek tanácsokat kaphatunk munkatársaktól, barátoktól, vagy egy reklámtól is. Persze nem szabad elfeledkeznünk a gasztrobloggerekről sem, mivel ők kifejezetten nagyon hasznos tippeket tudnak adni. De vannak tv csatornák és külön műsorok, amik az ételekkel azok elkészítésével és egyéb praktikákkal foglalkoznak. Mégis itt állok én a konyha közepén és tanácstalanul nyitogatom a polcokat meg a hűtőt! Meg kell vallani az a tudomány mikor a semmiből is tudsz főzni. Azt kell gondolnom, hogy nem csak én vagyok ezzel így. Vagy sokadika van már, vagy még nem elég nagy a dátum ahhoz, hogy nagybevásárlást csináljunk. Valami persze mindig van itthon amit lehet kotyvasztani, de persze szeretnénk finomakat enni, és meglepni vele a párunkat. Egy kis ez egy kis az mindig akad elfekvőben a spájzban, de ahhoz ugye nem mindig van kedvünk. Csak valami gyorsat akarunk össze csapni, de mégis legyen az jó! És ez a nehéz a dologban. Mert van itthon majdnem minden, ami egy heti eleségnek is elég lenne, én mégis ott állok és fogalmam sincs mit főzzek, mert amit kitaláltam nem jött össze. Ugrik a terv!

Szóval, jöjjön a segítség, bekapcsolom a tévét meg a gépet hátha látok valami jó kis receptet, ami egyszerű és nem kell hozzá sokminden. ennek eredménye képen a huszadik cuki kiscicás videót nézem meg a hírfolyamon és a tv pedig háttér zajnak nyomatja a tele shop különböző találmányait, amire mindenképpen szükséged van! Persze ettől nyílván nem kerültünk egy centivel sem közelebb az ebédhez. Átkapcsolom a tévét megtalálom, amit kerestem egy ex híradós nő, tudjuk ugye, hogy ki az. Éppen főz valamit, aminek a hozzávalóit minden kis sarki boltban lehet kapni, pl.: pirított fenyő mag, kuszkusz, csia mag, hajdina, és egyéb alapvető élelmiszerek. Hm-hm, ebből nálunk nem lesz evés, gyorsan elkezdtem főzni, elsőként is egy kávét! Mikor ledöntöttem a koffein tartalmat a torkomon neki álltam bőszen keresgélni a receptek után a neten, bár nehéz volt elrugaszkodni a cuki cicáktól. Találtam is sok finomságot, amit meg lehetne csinálni, de vagy már csak attól is hízok, hogy rá gondolok, vagy olyan bonyolult és hosszadalmas elkészíteni, hogy holnap ilyenkor se lesz belőle semmi!

Végső párbajt vívtam magammal meg a hozzávalókkal, és döntöttem! Nehéz volt de végül csak sikerült kitalálni, hogy a rengeteg induló ötlet közül ki legyen a befutó! Nekiálltam, felcsaptam a lábost a tűzhelyre beizzítottam a sütőt és nekiálltam főzni. A tudomány, amit mi így nevezünk főzés, a kedvesem szerint megfelelő alapanyagok megfelelő időben való behajigálása a kondérba, majd hő és idő segítségével egyneművé tétele. Végülis ez teljes mértékben igaz! Ezt tettem én is, érzésre azt ami a kezembe akadt és gondoltam passzol összefőztem. Az eredmény meggyőző és finom, és laktató, nem utolsó sorban. Azt hiszem így születnek a nagy receptek és a nagy szakácsok, pedig csak az éhség és a lustaság keveredik a hozzávalókkal, amik valamiért megmaradtak a múltkori főzésből. Mindenesetre, jól sikerült és ma lesz mit enni, holnapra is marad, hogy el tudjuk vinni magunkkal dolgozni és suliba! Csak azt mondja meg nekem legyen kedves bárki, hogy MIT FŐZZEK HOLNAP?