Félelmeim napja

Mai napon lettem túl azon, amitől eddig a leginkább féltem. Diagnosztizálták az első daganatomat. Egy adenómát, ami jóindulatú mirigydaganatot jelent. A bőrgyógyász azt mondta ez egy jóindulatú gyulladásos ciszta féle. Hogy ez milyen reakciót váltott ki bennem? Igazándiból megijedtem. A daganat szóról nekem is az jut az eszembe, mint mindenki másnak, a rák. Főleg úgy hogy mind a két szülőm volt rákos, és genetikailag így nagy esélyem van arra, hogy majd én is. 
Valójában ez nem egy olyan dolog, amit meg kéne itt osztanom, de mégis azt éreztem meg kell tennem, mert óva kell intenem minden embert. Voltam az utóbbi időben több rákszűrő vizsgálaton is. Mind negatív lett. De nem figyeltem oda mégsem a fejemen lévő kis duzzanatra. Nem vetem észre, hogy növekedik. Akkor tűnt csak fel, amikor begyulladt és elkezdett hírtelen nőni és eléggé fájdalmassá is vált. Végül csak az orvosnál kötöttem ki pedig elég hosszú ideig húztam ezt a dolgot. 


Most nem lett komoly bajom, csak kaptam egy gyógyszert és egy kenőt, mind a kettőt a gyulladás csökkentésére. De tudatában vagyok annak, hogy egy ilyen jellegű probléma ezentúl bárhol felbukkanhat ezentúl a szervezetemben, és nem csak látható helyeken. 
Jobban oda kell figyelnem magamra, nem csak fizikailag, de lelkileg is. És ezt tanácsolom nektek is, közeledik az év vége. Készítsetek egy belső számfejtést magatokban és ha van bármi féle egészségügyi gondotok, akkor menjetek orvoshoz, hogy azután megnyugvással léphessetek át a következő évbe!