Ez a mondás azt tükrözi, mennyivel jobb annak, aki nincs teljesen tisztában a környezete valóságával. Köznyelven mondva, egy kicsit bolond. Tudjátok mit, szerintem igaz ez, elmondom miért.

Mert aki csak a saját, kis világát ismeri, nem vesz tudomást a külső problémákról. És ez nagyon nagy áldás. Az ilyen emberek nem ütik bele az orrukat más dolgába. Ha van is elképzelésük az adott témában, az többnyire sajátságos, és kicsit színesebb azok számára akik szereplői az esetnek. Az ilyen személyekkel való beszélgetés, többnyire vidám, és kötetlen tud lenni. Nem kell velük, mélyenszántó gondolatokról beszélgetni, ha nem akarunk. 

Viszont, meg fognak tudni lepni minket, mert ezek az emberek nem ostobák, sőt. Nagyon is komoly, megfontolt véleménnyel rendelkeznek, csak vannak olyannyira furfangosak, hogy ezt leplezzék. De az arra érdemes személyeknek megnyílnak, és megosztják vele a gondolataikat. Érdemes ezekre a gondolatokra oda figyelni, mert ezek a személyek, akiket mi kívül állónak gondolunk, nagyon is oda figyelnek ránk és minden másra is. Ezért olyan dolgokat vehetnek észre amiket mi nem. 

Egy szóval, igen boldogok, mert bolondnak hiszik őket, ha valamihez nincs kedvük, úgy tesznek, mintha nem lennének képesek megcsinálni. El tudnak siklani a problémák felett, mert nem köti őket társadalmi felelősségvállalás. Valamint mernek élni, szórakozni, táncolni vagy dalra fakadni, olyan lehetetlen helyzetekben is amikor másoknak sírni lenne kedve. Ezáltal érik el, hogy te is engedd el kicsit a bajaidat, és tanulj meg bolondozni, mint ők. Tehát, ezentúl is büszkén fogom vállalni, hogy igen, én képes vagyok arra, hogy bolondozzak kicsit. Remélem mások kedve is megjön hozzá, és a bús mindennapokba, csempészhetünk egy kicsi színt.