Time to say goodbye
Mint említettem a fél éves szuper fantasztikus munkalehetőségemnek vége van. ma volt az utolsó napom. Mindent összevetve nagyon jó nap volt. Sokat nevettünk, nosztalgiáztunk, és persze a Dreamteam jelen lévő tagjainak köszönhetően, én még sírtam is.
Érdekesnek gondolom, hogy ilyenkor milyen érzések jönnek fel az emberben. Találtam, egy másik munkahelyet, ami remélem, hogy legalább ilyen jól be fog válni, mint amitől, most elköszöntem.
Az általános tapasztalatom, hogy ilyenkor az ember készít egy összegzést. Bármi is az, aminek vége szakadt. Legyen az egy kapcsolat, vagy munkahely elhagyása, egy barátság vége, egy utazás vége, iskola befejezése. Valahogy mindig megnézzük magunkban, milyen érzelmekkel lépünk a következő szakaszba.
Az első munkahelyem végeztével is vegyes érzelmek voltak bennem. Az annyiban más volt, hogy én akartam onnan eljönni, és izgatottan vártam az új lehetőségem kezdetét. Most is izgatott vagyok a következő munkahelyem miatt, de szomorú is vagyok, hogy véget ért ez a projekt, amin dolgoztam.
Nos, vissza térve a listához, azt szokták mondani, hogy akkor születik jó alku, ha mind a két fél elégedetlen. Akkor lesz egy megegyezés igazságos. Most valahogy én is ezt érzem. Ma nagyon sokan pozitív visszajelzést adtak nekem. Az, ahogyan megköszönték a munkámat, számomra nagyon sokat jelent. Megtanultam, hogy egy irodai környezetben hogyan kell mozogni. Sok tanulságos dolgot szedtem össze magamnak, amiket biztosan használni fogok a jövőmben.
Egy szó mint száz, nagyon köszönök mindent, sokat tanultam, nagyon hálás vagyok!