A mai világban, ha valamit el akarunk intézni, ahhoz sorba kell állni. Pedig szerintem senki sem szeret sorban állni. Ma megközelítően egy óra hosszát álltam egy telefonos boltban hogy be tudjam fizetni a telefon számlámat. Meleg volt és pici volta hely! Kevesen szolgálták ki az igényeket, mert ez csak egy kisebb üzlet. Mondjuk még jól is jártam ahhoz képest, hogy a múltkor három óra hosszat vártam és még csak be sem tudtam fizetni a számlám mivel nem működött a kártyás  fizető rendszer.

Aztán meg ott van egy nagy kereskedelmi üzlet, ami itt van, pont a lépcsőházunk mellett ezért néha beugrom, ha kell valami. De amúgy, ha nem lenne, ilyen közel biztosan nem mennék be, mert rengeteget kel sorba állni. A kasszás hölgy nem lassú csak hát egyedül van szegény. És a sor gyakran a hűtőpultot veri, mikor valaki kegyeskedik a kasszájához fáradni, hogy legyenek most már ketten. És a vásárlók nagy többsége ezt olyan haláli nyugalommal veszi, hogy azt néha magam sem hiszem el. 

Mindenhez sor köt minket, a postán gyakran három napi hideg élelemmel kell felszerelkezni, ha az ember eltökéli, hogy kivárja, míg ő jön. A sorban állás egyfajta kényszeres dolog. Vannak olyan helyek ahol nem kötelező sorban állni, de bizonyított tény, hogyha meglátunk pár személyt, akik már sorban állnak akkor mi is be fogunk állni a végére. Ezt követeli meg az agyunk által kibocsájtott parancs. Gyakran emlegetik azt a mondást főleg a fiataloknak, hogy be kell állni a sorba. Jelenti ez azt, hogy a többi közé követőnek, hogy úgy kell viselkedni, ahogyan azt a társadalom elvárja.

Néha nem olyan rossz dolog a társadalom elvárásainak megfelelően viselkedni. Valamikor azt is kell. Csak azt nem értem, hogy akkor a mi árú házunkban miért akarnak meghalni az emberek akkor mikor már egy perce sorban kell állni?