Létezett egykoron egy csodálatos hölgy, aki Anglia szülötte mégis nagy hatással volt az életemre. Egy énekesnő, aki túl korán hagyta el azt a földet és magával vitte millió ember reményét arra nézve, hogy van és lesz valaki, aki még olyan dalokat fog írni, amik jelentenek is valamit, nem csak valami eladhatót akar kreálni. A hölgy neve, Amy Winehouse.

Láttam a filmet, amit az életéről készítettek. Annyi minden másképpen lehetett volna. Hiszen Ő nem szeretett volna mást, csak énekelni. Értem, amit kívánt, csinálni valamit, amit szeretnél. Rossz szerelmet választott, ami nélkül viszont sosem jött volna létre a Black to black album. Fantasztikus számok vannak rajta, de annak a törékeny lánynak jobb lett volna, ha nem úgy történik. Nem lett volna híres, de nem is akart az lenni. Házasságot kötött egy számító férfivel, és annak nem legális életével és tudatmódosító szereivel. Az alkohol és a drogok teljesen elvették tőle az életét. Majd egy napon miután, a szerelmének hitt férfi elhagyta, a csodált édesapja csak hasznot kívánt húzni belőle, Ő azt mondta a testőrének bárcsak ne így történt volna, bár ne lenne híres.

Másnap hajnalban már csak élettelen testét találták az ágyában. A szervezete feladta, egy alkohol mérgezéses túladagolással szemben.

Valaki azért születik, hogy a halálával tanítson másokat. Amy sok mindent taníthat. 27 éves volt, sikeres, gyönyörű, de boldogtalan. Nem szabad hagyni, hogy mások irányítsák az életed. Attól, hogy valami kiégeti belőled a fájdalmad, nem múlik el, csak ideiglenesen máshová koncentrálsz. A barátok, a kapcsolatok, nem mindig a legjobb dolgok, amik történnek veled, főleg, ha nem legális dolgokba kevernek. Az, hogy valaki ismert nem jelenti azt, hogy szereti is a nyilvánosságot. A rivalda fénye kellemes, de a reflektoré már nem annyira, mert nem mindegy, hogy arra kíváncsiak, amit csinálsz, vagy arra mit csinálsz.

Amikor a dalait hallgatom, is azt hallom, figyelmeztet arra, amire éppen kell. Értékelni a mindennapi sikereket, nem keseregni a múlton. legfőképp igyekezni mindig máshogyan csinálni a dolgokat. nehogy kétszer ugyanabba a hibába essek. Amit én tanultam tőle, és nagyon sokat segít, hogy jobb kimondani, amit gondolok, kiírni, így ahogy én tudom, még akkor is, ha nem olvassa el senki. Mert szeretem, és ami nekem jó, és könnyebbé tesz, az nem azért van, hogy másokat szolgáljak vele. Ezt szeretném tanítani én. Magadnak tégy jót elsőnek és csak azután felelj meg másoknak, mert ha már magadnak megfelelsz, másoknak is meg fogsz.